6. a Testnevelés Június 02.

Kedves Tanítványom!

Mint a múlt héten már írtam, mától nem kérek önértékelő táblázatot kitölteni! 

Ettől függetlenül minden nap találsz itt majd feladatot, s ha szeretnéd, oszd meg velem valamilyen formában a mozgásos cselekedeteidet! Szívesen veszem!😃😃😃😉

Eddigi munkádat nagyon szépen köszönöm, becsülettel dolgoztál, s én nagyon büszke vagyok Rád! Helytálltál ebben a nehéz időszakban, s kitartó munkával szolgáltad az egészségedet! Szüleidnek is nagy nagy gratuláció a fáradtságos, kitartó támogatásért!

A mai feladatért látogass vissza később, a kora délutáni órákban!

Üdvözlettel: Bella-Pálinkás Csilla Tanárnő

6. a. Református hit-és erkölcstan 2020. június 02.

Óra: 6. a. osztály Református hit-és erkölcstan   Téma: Isten világosságában  Összefoglaló óra

Kedves Tanulók!

Kérlek Benneteket pótoljátok a hiányzó feladatokat!

Óra eleji imádság:" Jó Atyánk, Istenünk, Te taníts bennünket!"...stb
Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. Ezt mondta:
"Legyen világosság!" És lett. Ezt olvashatjuk a Biblia elején.
Ahhoz, hogy valamit megértsünk, valóban világosság kell. Meglátni a jót és a helyest.
Felismerni a rosszat, ami tévútra vihet bennünket. Ezért adta nekünk Igéjét.
Erről tanultunk az év során: Mit is jelent Isten világosságában járni.
A TÍZPARANCSOLAT  ISTEN útjelző táblája

Mi a Tízparancsolat?
- 10 alapvető életszabály, amely szükséges ahhoz, hogy boldog és rendezett életet éljünk.
- Vezérfonal, amelyet, ha követünk, akkor igazán szeretni tudjuk Istent, az embertársainkat
- Konkrét élethelyzetekhez kapcsolható
A Tízparancsolat egy ikerházhoz hasonlít. Keresd meg a tankönyvben ezt az ikerházat!

 Házi feladat: Tank. 15. old. Olvasd el legalább háromszor a 10 PARANCSOLATOT

Jézus nagyon fontosnak tartotta a Tízparancsolatot. Ez ma is érvényes.
Jézus egy szóban foglalta össze, mi a legfontosabb a törvényben.
Ez a szó "SZERESS" volt
- Szeresd az Urat, a te Istenedet!
- Szeresd felebarátodat, mint magadat!

Lapozd végig a hittankönyvedet! Válaszd ki, hogy melyik volt a 3 legkedvesebb témád!
Házi feladat: Írd meg Számomra, hogy miért azok tetszettek a legjobban! Küld el!

Hallgasd meg és Te is énekeld: Az Úr énnékem őriző pásztorom

https://www.youtube.com/watch?v=RlhqnEmA0Zk

Záró imádság: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy. ...stb
Áldás, békesség!

6.a nyelvtan június 8.

Kedves Gyerekek!

Írjátok le a füzetbe az alábbi vázlatot!
Az óra anyaga: Viszonyszók, mondatszók                   
                                                       Viszonyszók

-névelő:- határozott: a,az
              -határozatlan:egy(mindig hangsúlytalan,így különböztetjük meg az egy, határozott tő                                                  számnévtől).
A névelő mindig egy főnévvel  együtt szerepel, mindig a mögötte álló főnév határozottságát vagy határozatlanságát fejezi ki.
-névutók:névszók(általában főnevek) után állnak.
A névutót a  névszótól mindig különírjuk. A névutók a  határozószókhoz hasonlóan kifejezhetnek helyet(a ház mellett, a pad alatt...),  időt (2 óra alatt,3 óra múlva...), elvontabb körülményt (Peti részére,, végett, nélkül,miatt 
-a kötőszók: szavakat,tagmondatokat kapcsolnak össze. Pl: és, hogy, de, vagy, akár, mint...
-igekötők: Azigekötők igékhez, igenévhez vagy más igéből képzett névszóhoz kapcsolódnak.
Nem kaphatnak toldalékot.
Az igekötők -leggyakrabban irányt jelölnek(átmegy,kilép),
                    -megváltoztatják az ige jelentését(rábeszél=meggyőz)
Helyesírásuk:1.-ha az igekötő az ige előtt áll egybeírjuk.   Pl:kibeszél
                      2.-ha az igekötő az ige után áll különírjuk    Pl: menj ki
                      3.-ha az ige(igenév) és az igekötő közé egy 3.szó kerül, mind a három szót                                                különírjuk   .Pl:ki fog menni
-segédige:igével, igenévvel, névszóval együtt fordul elő Pl: fog, volna, lesz, volt. marad,
-módosítószók: Nem toldalékolhatóak. Egyesek mondatszók is lehetnek.
   
                                                        Mondatszók
-indulatszók: haj,hej,nosza, hess,sicc, hé, gyí ( A beszélő érzelmeit, akaratát fejezi ki.
-felelő-,-kérdő,és társalgási szó:Pl:Esetleg. Igen. Persze.Talán. Nem.
-Módosítószó:Pl:Dehogy. Aligha. Esetleg.Talán.
_hangutánzó mondatszók Pl:nyihaha,kukurikú...
Tk.108-119.old.
Szorgalmi feladat:Mf.142.old./1, 143.old./4.

6.a nyelvtan június 5.

Kedves Gyerekek!
Írjátok le legyetek szívesek a füzetbe, az alábbi vázlatot! A kék mezőbe írt magyarázatot nem kell leírni!
Az óra anyaga(utolsó előtti): 

                                                          A határozószók
A határozószók a cselekvés,, történés. létezés helyét, idejét. módját illetve a cselekvő állapotát  fejezik ki.
I.  Valóságos határozószók:(határozottabb fogalmi tartalmat jelölnek)
 -helyet jelöl:bent,lent,kint,fent,elöl,hátul, messze, otthon,...
-időt  jelöl:éjféltájt,rögtön,immár,soha,tegnap,elvétve....
-elvont körülményt jelöl:alig,egyedül,hanyatt, mezítláb,éppen...

Ha azt mondják neked: - Bent labdázz!- akkor a bent szó esetén(ami határozószó), gondolhatsz akár öltözőre, folyosóra is,mert nem jelöl meg pontos helyet. Ha tanár néni azt mondja erre,hogy: -A termben labdázz! ( A teremben -már pontos helyet jelöl,szófaja főnév.)
Ugyanígy, ha  azt mondom,hogy 8:15-kor sorakozó, akkor pontos időpontot adtam meg. De ha csak azt mondom, hogy rögtön sorakozó,akkor nem pontos időt határoztam meg.Tehát ez határozószó lesz!
Az elvont körülményt jelölő határozószó, szintén nem pontosan határozza meg a cselekvés,történés, létezés körülményét.
II. A névmási határozószók:névmási eredetűek/ határozószói névmások
  -helyet jelöl:hol,merre,valahol,akárhova,sehol
  -időt jelöl:mikor, mióta,meddig, amikor,valamikor,soha
 -elvontabb körülményt jelöl:hogyan,miképpen,így,úgy, bárhogyan
Ha megtanultátok a névmásokat, akkor látjátok , hogy a kérdő névmások, illetve az erre felelő névmások  találhatóak itt. Szintén nem pontos helyet, időt, körülményt határoznak meg
Tk.104-106.old.
Szorgalmi: Mf.136old./9.,10.

6.a nyelvtan június 2.

Kedves Gyerekek!
A füzetbe írjátok le ezt a vázlatot!

A mai óra anyaga:       Az igenevek
Az igenevek átmeneti szófajúak, mivel igéből képezzük őket!
Fajtái:-a főnévi igenév,
          -a melléknévi igenév,
          -a határozói igenév.

1.A főnévi igenév úgy jön létre, hogy  igéhez hozzárakjuk a -ni képzőt!
                                                            olvas+-ni=olvasni
                                                                  ír+-ni = írni
Általánosítva fejez ki cselekvést, történést, állapotot, létezést!
A mondatban főnévként viselkedik!
Ha a főnévi igenevet meghatározott személyre akarjuk vonatkoztatni ragoznunk kell.(Ezek a főnévi igenév személyragjai! 4-sel jelöltük a ragokat!)
Érdemes ötöst szereznem.     Érdemes ötöst szereznünk.
Érdemes ötöst szerezned.      Érdemes ötöst szereznetek..
Érdemes ötöst szereznie.       Érdemes ötöst szerezniük.

2.A melléknévi igenevet  is igéből képezzük..
Fajtái:a.):-befejezett melléknévi igenév  igéből képezzük:-t,-tt a képzője,
       pl: sült hús      a sül-ige,és a -t itt nem a múlt idő jele, hanem a befejezett melléknévi igenév képzője lesz.
Úgy kérdezünk rá, hogy milyen hús?(-mint a melléknévre,tehát a mondatban melléknévi szerepet tölt be!)
         1   /X/2
Pl:kijavít/o/tt dolgozat
      b.) -folyamatos melléknévi igenév:igéből képezzük-ó,-ő a képzője.
    pl:  kerülő út      a kerül-ige,+az -ő képző= kerülő,folyamatos melléknévi igenév lesz! Szintén a mondatban melléknévként viselkedik.( Úgy kérdezünk rá, hogy:milyen út?-kerülő út)
           1  /2
Pl:tanul/ó gyerek
     c.)beálló melléknévi igenév:igéből képezzük-andó,-endő a képzője,
      pl:beadandó dolgozat be(igekötő)+ad(ige)+andó(beálló melléknévi igenév képzője)=beadandó

(beálló melléknévi igenév-a mondatban melléknévként viselkedik./milyen dolgozat?-beadandó dolgozat 
          1/2
 Pl:fűt/endő helyiség)
3.A határozói igenév:igéből képezzük a -va-ve,/-ván -vén képzővel!
pl:olvas+ -va
   ige+ határozói igenév képzője,
        1/2            1/2            1/2          1/2         1/2
 pl:zár/va, elmos/va, képez/ve, olvas/ván, kér/vén,)
 Emlékeztető!
  Szóelemekre bontásnál: 1-szótő        2-képző     3-jel    4-rag     X-kötőhang(előhangzó)!
Tk.94-99.oldalig találjátok meg ezt az anyagrészt!
Szorgalmi feladat: Mf.127.old./1,    128.old./ 4.        130.old./3.        133.old/2.

6.a irodalom június 4.

Kedves Gyerekek!
Ezen a héten irodalomból az Egri csillagok című filmet nézhetitek meg!
https://www.youtube.com/watch?v=QaGrSqWk4vk

Aki szemfüles lesz,az észreveheti ,hogy mi a különbség a film és a regény között!
Jó szórakozást kívánok!

6.a irodalom június 2.

Kedves Gyerekek!
Irodalomból már nem fogok több visszaküldendő feladatot adni! Azt kérem tőletek,hogy az irodalom és nyelvtan füzetet, munkafüzetet őrizzétek meg!
Tanév elején az Egri csillagok ismétlésével kezdjük! Jó lenne ,ha eltenné mindenki a feladatlapját!
(Ez tétel is lesz 8.osztályban,tehát hasznos lesz!)

Ezen a héten irodalomból az Egri csillagok című filmet nézhetitek meg!
https://www.youtube.com/watch?v=QaGrSqWk4vk

Aki szemfüles lesz,az észreveheti ,hogy mi a különbség a film és a regény között!
Jó szórakozást kívánok!