6.a nyelvtan június 8.

Kedves Gyerekek!

Írjátok le a füzetbe az alábbi vázlatot!
Az óra anyaga: Viszonyszók, mondatszók                   
                                                       Viszonyszók

-névelő:- határozott: a,az
              -határozatlan:egy(mindig hangsúlytalan,így különböztetjük meg az egy, határozott tő                                                  számnévtől).
A névelő mindig egy főnévvel  együtt szerepel, mindig a mögötte álló főnév határozottságát vagy határozatlanságát fejezi ki.
-névutók:névszók(általában főnevek) után állnak.
A névutót a  névszótól mindig különírjuk. A névutók a  határozószókhoz hasonlóan kifejezhetnek helyet(a ház mellett, a pad alatt...),  időt (2 óra alatt,3 óra múlva...), elvontabb körülményt (Peti részére,, végett, nélkül,miatt 
-a kötőszók: szavakat,tagmondatokat kapcsolnak össze. Pl: és, hogy, de, vagy, akár, mint...
-igekötők: Azigekötők igékhez, igenévhez vagy más igéből képzett névszóhoz kapcsolódnak.
Nem kaphatnak toldalékot.
Az igekötők -leggyakrabban irányt jelölnek(átmegy,kilép),
                    -megváltoztatják az ige jelentését(rábeszél=meggyőz)
Helyesírásuk:1.-ha az igekötő az ige előtt áll egybeírjuk.   Pl:kibeszél
                      2.-ha az igekötő az ige után áll különírjuk    Pl: menj ki
                      3.-ha az ige(igenév) és az igekötő közé egy 3.szó kerül, mind a három szót                                                különírjuk   .Pl:ki fog menni
-segédige:igével, igenévvel, névszóval együtt fordul elő Pl: fog, volna, lesz, volt. marad,
-módosítószók: Nem toldalékolhatóak. Egyesek mondatszók is lehetnek.
   
                                                        Mondatszók
-indulatszók: haj,hej,nosza, hess,sicc, hé, gyí ( A beszélő érzelmeit, akaratát fejezi ki.
-felelő-,-kérdő,és társalgási szó:Pl:Esetleg. Igen. Persze.Talán. Nem.
-Módosítószó:Pl:Dehogy. Aligha. Esetleg.Talán.
_hangutánzó mondatszók Pl:nyihaha,kukurikú...
Tk.108-119.old.
Szorgalmi feladat:Mf.142.old./1, 143.old./4.