Rajz 6.a 2020.04.01.

6. osztály Rajz 2020.04.01

Elkészítési határidő: 2020.04.17.    címem: kerteszneva@gmail.com

Olvassátok el a email címetekre is elküldött a tankönyvből kimásolt oldalakat.

Készítsetek rövid vázlatot az olvasmányból! (Tényleg csak rövidet, lényegre törőt, címszavakban)

A magyar román kori templomokhoz kapcsolódó kutatómunka kérdéseiből (Könyvtárhasználat 33. oldal) válassz ki kettőt és azt végezd el! Használj hozzá  interneten való keresgélést!

Rajzolj egy román kori oszlopfőt!

Ehhez küldök segítséget néhány mintával!

Jó munkát!

EMLÉKEZTETŐ ANNAK A 7 TANULÓNAK, AKI MÉG NEM KÉSZÍTETTE EL AZ ALÁBBI 

MÁR LEJÁRT HATÁRIDEJŰ MUNKÁT!

Rajz

Visszaküldési határidő: 2020. március 31. kedd címem: kerteszneva@gmail.com vagy messengeren

Olvasd el, értelmezd az alábbi szöveget a honfoglaló magyarok díszítő művészetéről.
Készíts a szövegből rövid vázlatot a rajz füzetedbe!
Végül, készíts színesben egy női hajfonatkorong párt. A díszítésére legyen jellemző, amit olvastál róla.

Növény és állatábrázolások a honfoglaló magyarok művészetében

A tarsolylemezek, szablyák, süvegcsúcsok, halántékkarikák, hajfonatkorongok, övveretek legfőbb motívuma az elvont növényi formákból (palmetta) álló ismétlődő minták, szalagfonadékok és életfa-ábrázolások.

A női viseleti tárgyakon jóval több az állatalakos ábrázolás. A leleteken leggyakrabban a turul (sas vagy sólyomféle ragadozó madár) és a szarvas látható, amely az Árpád nemzettség mondai ősatyja volt. A magyarok eredetmondája szerint Emesének, a nemzettség ősanyjának álmában is megjelent a turulmadár, és megjövendölte, hogy dicső uralkodók származnak majd tőle. A madár alakja címerállatként is szerepelt.

A keleti népeknél szokás volt, hogy a nők a varkocsba kötött hajukba különböző díszeket fontak. A varkocs végére bőr vagy textilcsíkok segítségével fémkorongokat erősítettek.

A hajfonatkorongnak varázserőt tulajdonított viselője. Azért hordták párban, hogy mindkét irányból védje viselőjét a rontó erők ellen.

A tarsoly

A férfiak jobb oldalán, övön függött a 10-15 centiméter átmérőjű tarsoly. Tűzcsiholó kovát, taplót és egyéb apró eszközöket tartottak benne. Kezdetben textilből vagy bőrből készült.

A textiltarsolyok felületére ezüstszállal varrták fel a nemezrátéteket. A fém tarsolylemezeket díszítő palmetták szegélyén lévő rovátkolt sáv valószínű a varrás mintázatát utánozta. A bőrtarsolyt először csak a négy sarkán díszítették fémveretekkel.

A legelőkelőbbek tarsolyait teljesen beborították a nemesfémből (ezüst, arany) készült domborítással. A fémlemezt a trébelés technikájával mintázták. Úgy készítették, hogy a formára vágott fémlemezbe belekarcolták a rajzolatot, majd meleg ötvösszurokra nyomták. Amikor a szurok kihűlt, kis kalapáccsal és vésővel beleütögették a lemezbe a n mintát. Ezután leolvasztották a szurkot, majd a hátteret pontszerűen kikalapálták, bemélyítették. Legvégül bearanyozták a hátteret, ezáltal még jobban kirajzolódott a minta.

trébelés: Fémlemez hidegen történő domborítása kalapálással.